A korábbi, hazai önkéntes-vizsgálatok alapján viszonylag sokat tudunk a magyar önkéntesek jellemzőiről, ugyanakkor nagyon keveset, a nem-önkéntesek népes csoportjáról. A kutatás - amely az Európai Érték Vizsgálat magyarországi, 18 évnél idősebb népesség reprezentatív, megkérdezésén alapul - újdonsága abban rejlik, hogy eddig még nem vizsgált módon, az önkéntes és nem-önkéntes populáció együttes elemzésével rámutat a két csoport eltérő sajátosságaira, feltárja a nem-önkéntesek sajátos jellemzőit, ezáltal is segítve az önkénteseket foglalkoztató szervezetek rekrutációs munkáját.
Eredményeink szerint a vizsgált népesség 10,8%-a, 901.545 fő (közülük 472.624 férfi és 428.921 nő) végzett 2008-ban szervezetek számára önkéntes munkát. Noha ez a szám nem kevés, de a magyar társadalomban rengeteg kiaknázatlan lehetőség van az önkéntesek számának növelésére, az önkéntesség népszerűbbé tételére.
Mint kutatási eredményeink is álátámasztják, az önkéntesek között szignifikánsan nagyobb valószínűséggel találunk elégedettebb, boldogabb és magukat fizikálisan is jobban érző embereket, mint a nem-önkéntesek között, tehát az önkéntesség mind a társadalom, mind az egyén számára haszonnal járó cselekvés.
Az elemzés során a korábbi önkéntes-vizsgálatoknál árnyaltabb leírását tudtuk adni az önkéntesek, és főként a nem-önkéntesek demográfiai -társadalomstatisztikai jellemzőinek.A részletes eredmények alapján úgy tűnik, hogy vannak férfi, illetve női önkéntesek által dominált tevékenységi terültek, illetve életkori csoportonként is felfedezhető volt némi specifikusság az önkéntesség terepei között.
Az irodalmi adatokkal egyezően jellemzőnek találtuk a vizsgált önkéntesek csoportjára is azt, hogy a kistelepüléseken élő önkéntesek esetében a professzionális szolgáltatások hiánya, a nagyobb településeken a széles önkéntességi lehetőségek, míg a középkorosztályt családi élethelyzete, illetve a magasabb iskolai végzettségűeket és a nyugdíjasokat a közjóért való tenni akarás involválja nagy valószínűséggel az önkéntes munka felé.
Fontos, újszerű eredménynek tartjuk annak megmutatását – a vizsgált önkéntes és nem- önkéntes csoport összehasonlítása alapján –, hogy az önkéntesek körében 2008-ban magasabb volt a civil aktivitás manifeszt megnyilvánulásainak elfogadottsága. Figyelemre méltó adat, hogy e tekintetben a 46-55 éves önkéntesek sokkal aktívabbak voltak mint a fiatalabb önkéntesek.
Megállapíthattuk, hogy önkéntesnek lenni minden valószínűséggel nagyobb társadalmi érzékenységgel, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok iránti fokozottabb figyelemmel jár.
Feltételeztük az elemzés során, hogy egyes szabadidős és munka-értékek háttérváltozói lehetnek az önkéntes munka vállalásának is. Eredményeink szerint egyfelől, azok a fiatal és 46-55 éves férfiakat és középkorú nőket, akik szabadidejükben valami újat akarnak tanulni nagyobb valószínűséggel találjuk meg az önkéntesek, mint a nem-önkéntesek között, másfelől a társas kapcsolatok építése inkább a 46-55 éves önkéntes nőkre volt jellemző. A fentebbi adatokkal összefüggésben azt találtuk, hogy egyrészt a fiatal férfi és a 36-35 év közötti önkéntes nők önkéntességében nagy szerepet játszanak a társadalmi értékek és a társadalomért érzett felelősség. Másrészt, azok a fiatal férfiak és 18-55 év közötti nők, akik számára fontos az önmegvalósítás, a kezdeményezőkészség, nagyobb valószínűséggel önkéntesek.
A teljes tanulmány letölthető innen.
