2010. március
A felvetett problémára nehéz egyértelmű választ adni. Némileg paradox módon ugyanis „túl is és alul is” kutatott a szektor. Az elmúlt években sok kisebb-nagyobb vizsgálat irányult a nonprofitokra, sajnos azonban ezek jelentős részének módszertana és eredménye már alig elérhető, s hiányzik egy olyan nyilvános internetes felület is, ami a különböző (korábbi és éppen zajló) nonprofit kutatásokról egy helyen tartalmazna adekvát információkat. Másrészt viszont, a szektor nem megfelelően (alul) kutatott, és számos olyan részterület van, amelyekről még ma is kevés a publikus és pontos információ. Ilyen például a szektor kormányzati támogatásának input és output oldala, de említhetném az egyes nonprofit szervezeti típusok vizsgálatát, vagy a nonprofit szervezetektől ellátást kapottak kérdéskörét is. Szintén „fehér foltnak” tartom a nonprofit, valamint a forprofit és az állami, önkormányzati intézmények szolgáltatási tevékenységének (és hatékonyságának) kutatását. Ha a nonprofitoktól jelentősebb társadalmi szerepvállalást, aktivitást várunk el, akkor ismernünk kellene azt is, hogy e szervezetek mely területeken, és milyen feltételek mellett helyettesíthetik, vagy válthatják ki más szolgáltatók tevékenységét. Szerencsére időről-időre születnek – ilyen az önkéntesek motivációját vizsgáló kutatás is – egy-egy meghatározó szakterületet vizsgáló hiánypótló elemzések, de az elmúlt évtizedekben történt – szektoron belüli és kívüli – változások összességében a korábbiaknál átgondoltabb és célzottabb vizsgálati koncepciókat igényelnének, s különösen fontos lenne, hogy a hazai kutatások eredményei nemzetközileg is összehasonlíthatók legyenek.
Természetesen e feladat nem könnyű, a fenti kutatás is kimerítően leírja, hogy miért is nehezen mérhető az önkéntes tevékenység, s milyen eltérő fogalmakkal, definíciókkal operálnak a hazai- és nemzetközi mérések. A kutatás és gyakorlat nagyobb összhangja érdekében nagyon hasznos lenne ha létezne egy – alaposan átgondolt szerkezettel rendelkező – interneten is hozzáférhető és lekérdezhető (és itt nem a közhiteles bírósági nyilvántartásra, illetve az elektronikus ügyintézésre gondolok) központi adatbázis, amelyből akár a szervezetek, akár az állampolgárok egyszerűen és gyorsan lekérdezhetnének elemi adatokat, információkat (pl. hány községi székhelyű szervezetnek vannak önkéntesei, hány szervezet foglalkozik szociális segítségnyújtással stb.). Ehhez hasonló jellegű adatbázisok már éve óta léteznek külföldön (pl. az ingyenes Charity Comission adatbázis az Egyesült Királyságban vagy a fizetős GuideStar az Egyesült Államokban) s az érdeklődők egy-egy szervezet alapinformációit (pl. éves pénzügyi jelentés, tisztségviselők stb.) gyorsan és egyszerűen lekérdezhetik. Habár már itthon is évek óta léteznek részben egymást is átfedő kisebb-nagyobb (de valamiért még soha nem összekapcsolt) adatbázisok (pl. NIOK, KSH, OITH, SZMM stb.) a szektor szervezeteiről, mind a kutatóknak, mind a szervezeteknek sokat segíthetne egy központi hazai adatbázis kialakítása és működtetése. Ennek egyik része a nonprofitok hivatalos adatait (pl. név, elérhetőség, tevékenység), míg a másik része a szervezetek működésével kapcsolatos közérdekű adatokat (pl. állami támogatás, Szja1%-os adományok összege), illetve harmadik része az adott szervezetek által fontosnak tartott publikus adatokat (pl. önkéntes segítők száma) tartalmazhatná.
Ennek megvalósításához azonban időre, szakmai szemléletváltásra, érdemi kormányzati cselekvésre, komoly anyagi és szellemi erőforrásokra lenne szükség. Addig is indokoltnak tartanám viszont egy szakmai kutatási- és etikai ajánlás megalkotását. Sajnos nem túl meglepő, hogy a megkérdezettek egyre nagyobb távolságtartással fogadják a sok időt és energiát felemésztő kérdőíveket, amelyek gyakorlati hasznáról, eredményeiről gyakran a választ adó szervezeteket sem informálják megfelelően. Az ajánlásban többek között meg lehetne fogalmazni azt is, hogy milyen szakmai elvárások várhatók el a kutatóktól (pl. a megkérdezettek pontos tájékoztatása, az adatok felhasználásának és hasznosításának feltételei, egy rövid módszertani leírás a felvételről stb.), és ennek fejében mi várható el azoktól, akik vállalják a felvételben történő közreműködést.
Bocz János (PhD)
2010. február
Az önkéntességet szabályozó tv., az „önkéntesség” véleményem szerint nem kapott elég nyilvánosságot, talán most a kutatás kapcsán olyan kérdések kerülnek felszínre, amelyek várhatóan vitát generálnak és felhívják a figyelmet lényeges dolgokra. Máris három jogos kérdésfelvetés megjelent, de egyelőre vitáról még nem beszélhetünk.
________________________________________
2010. január
- az önkéntes szó igazán pontosan takarja (ez a magyar nyelv erőssége) a fogalmat, a tartalmat mert a ha többi idegen nyelvi kifejezés fordításával helyettesítjük, mind valami szűkítést, specialitást tartalmaz. Nem javaslom a változtatást.
- az az igazi önkéntes, aki belső indítatásból, kitartóan végez valamilyen köz javát szolgáló munkát, a kudarc nem tántorítja el, a siker nem állítja le. Vannak ideái, céljai és ezeket igyekszik a gyakorlatban megvalósítani.
- az önkéntesekkel foglakozó szervezetek bejelentkezése, csak alulról jövő igényként tudom elképzelni, mert a felülről irányított regiszterek létrehozása, karbantartása szerintem soha nem működött jól.
Dr. Martinkó József
tanszékvezető egyetemi docens
